Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Munkásszállások kialakítása
Kiíró:
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Határidő:
Folyamatos
Érvényes:
03/31/2021
Tárgymutató:
munkásszállások kialakítása
Pályázhat:
Támogatás helyi önkormányzat, önkormányzati társulás és ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás, nem helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság
A kiíró(k) adatai
Napi Pályázati Értesítő >>>

Munkásszállások kialakítása

a "Munkásszállások kialakítása" elnevezésű központi munkaerőpiaci program keretében nyújtott támogatásról

1. A támogatás feltételrendszere
A munkaerőpiaci mobilitást elősegítő munkásszállás építéséhez nyújtható támogatásról szóló 23/2017. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) valamint (2a) bekezdései alapján támogatás nyújtható helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint gazdasági társaság részére munkásszállás építéséhez vagy munkásszállás céljából igénybe vehető ingatlan felújításához.
Az önkormányzati társulás definícióját a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-a határozza meg. Eszerint a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
Több helyi önkormányzat tehát együttesen kizárólag akkor jogosult közös támogatási igényt benyújtani, amennyiben köztük korábban társulási megállapodás megkötésére került sor. Ha a támogatásban önkormányzati társulás részesül, a társulási megállapodásban meg kell határozni az önkormányzati társulásban részt vevő helyi önkormányzatoknak a támogatással kapcsolatos kötelezettségeit.
A gazdasági társaság fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Harmadik könyv, Harmadik rész, X. cím 3:88. §-a határozza meg. A Ptk. 3:89. § (1) bekezdés alapján gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.
Nem önkormányzat, vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatást igénylő gazdasági társaság legalább három lezárt teljes üzleti évvel rendelkezik, és a támogatási igény benyújtását megelőző lezárt üzleti évben legfeljebb 12 000 munkavállalót foglalkozatott [Korm. rendelet 8. § (3a) bekezdés a) és b) pontja].
Ha a vállalkozás vállalatcsoport részeként tevékenykedik, akkor a foglalkoztatotti létszám meghatározása során a kapcsolt- és partnervállalkozásokkal egybeszámított foglalkoztatotti létszámot szükséges figyelembe venni. A foglalkoztatotti létszám számítása során a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 1. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni. Vállalatcsoport részeként tevékenykedő gazdasági társaság számára a támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatást igénylő, vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt teljes üzleti évvel. [Korm. rendelet 8. § (3b) és (3c) bekezdések].
Támogatási igény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. sz. melléklet 8.6. pont f) pontjában meghatározott munkásszállás építéséhez vagy munkásszállás céljából igénybe vehető ingatlan felújításához nyújtható be.
A program szempontjából a munkásszállás fogalma a következő: munkásszállás a kedvezményezett tulajdonát képező olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként legalább egy, a - kedvezményezettel szerződéses jogviszonyban álló - munkaadóval munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van.
A munkásszálláson kizárólag olyan személy helyezhető el, aki a Korm. rendelet 1. § 7b. pontja szerinti munkaviszonyban, azaz a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll a kedvezményezettel, vagy azon munkaadók valamelyikével, amelyekkel a kedvezményezett megállapodást kötött a munkavállalóik adott munkásszálláson történő elhelyezéséről. A hozzátartozók munkásszálláson történő együttes lakhatása kizárólag abban az esetben lehetséges tehát, amennyiben ennek a feltételnek valamennyien megfelelnek.
Támogatás legalább 80, de legfeljebb 200 munkavállaló elszállásolására alkalmas munkásszállás kialakításához nyújtható. Kivételes és indokolt esetben támogatás nyújtható 200-nál több munkavállaló elszállásolására alkalmas munkásszállás kialakításához is, azonban a támogatás maximális összegének meghatározásakor ebben az esetben is legfeljebb 200 férőhely vehető figyelembe.
Támogatás a támogatási igény benyújtását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető. A projekt megvalósítását a támogatási igény benyújtását követő napon a támogatást igénylő saját felelősségére és kockázatára megkezdheti.
A támogatásra való jogosultság részletes feltételeit a Korm. rendelet 2. § (1) és (2) bekezdései az alábbiak szerint határozzák meg:
Támogatás annak a helyi önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak, helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságnak, valamint önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságnak nyújtható, amely
a) a munkásszállás építéséhez, felújításához nyújtott támogatás iránti igényét a beruházás megkezdése előtt benyújtja,
b) a beruházási költségek legalább 20 százalékát saját forrásból biztosítja,
c) rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal,
d) az építendő munkásszállás terveivel rendelkezik, és a munkásszállás azokból megállapíthatóan megfelel a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek,
e) kötelezettséget vállal arra, hogy
ea) a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza,
eb) a beruházást a támogatási igény benyújtását követően, de legkésőbb a hatósági szerződés megkötését követő 4 hónapon belül megkezdi,
ec) a beruházást meglévő ingatlan felújítása esetén, annak megkezdésétől számított egy éven belül, új munkásszállás építése esetén két éven belül befejezi,
ed) a támogatással megvalósuló munkásszálláson a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés szerinti munkavállaló számára szállást nyújt, és erre vonatkozóan a munkaadóval előszerződést köt,
ee) a beruházással érintett ingatlan tulajdonjogát legkésőbb a hatósági szerződés megkötésére irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig megszerzi,
f) vállalja, hogy a munkásszállás működtetése céljából legalább 4 fő álláskeresőt alkalmaz.
A Korm. rendelet 2. § (2a) bekezdése szerint támogatás emellett annak a nem helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságnak is nyújtható, amely:
a) a munkásszállás építéséhez, felújításához nyújtott támogatás iránti igényét a beruházás megkezdése előtt benyújtja,
b) rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal,
c) az építendő munkásszállás terveivel rendelkezik, és a munkásszállás azokból megállapíthatóan megfelel a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek,
d) kötelezettséget vállal arra, hogy
da) a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza,
db) a beruházást a támogatási igény benyújtását követően, de legkésőbb a hatósági szerződés megkötését követő 4 hónapon belül megkezdi,
dc) a beruházást meglévő ingatlan felújítása esetén, annak megkezdésétől számított egy éven belül, új munkásszállás építése esetén két éven belül befejezi,
de) a beruházással érintett ingatlan tulajdonjogát legkésőbb a hatósági szerződés megkötésére irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig megszerzi,
f) vállalja, hogy a munkásszállás működtetése céljából legalább 4 fő álláskeresőt alkalmaz,
g) a támogatással megvalósuló munkásszálláson
ga) a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés szerinti munkavállaló számára szállást nyújt, és erre vonatkozóan a munkaadóval előszerződést köt, vagy
gb) a vele munkaviszonyban álló, a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés szerinti munkavállaló számára szállást nyújt, és erre vonatkozóan nyilatkozatban kötelezettséget vállal,
h) a munkásszállást az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. § (1) bekezdésében meghatározott régiókban, illetve településeken létesíti,
i) a beruházás költségeinek az Atr. 25. §-ában meghatározott mértéket meghaladó részét, de legalább 25%-át önerőként, saját forrásból biztosítja,
j) a támogatási igény benyújtását megelőző lezárt üzleti évben legfeljebb 12 000 főt foglalkozatott,
k) rendelkezik legalább három lezárt teljes üzleti évvel.
Ha a támogatást igénylő gazdasági társaság vállalatcsoport részeként tevékenykedik, akkor a foglalkoztatotti létszám meghatározása során a kapcsolt- és partnervállalkozásokkal egybeszámított foglalkoztatotti létszámot szükséges figyelembe venni. A foglalkoztatotti létszám számítása során a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni. Vállalatcsoport részeként tevékenykedő gazdasági társaság számára a támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatást igénylő, vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt teljes üzleti évvel.
Támogatás helyi önkormányzat, önkormányzati társulás és ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás, nem helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére pedig regionális beruházási támogatás formájában biztosítható.
Az egyes támogatási formákra vonatkozó részletszabályokat a függelék tartalmazza.
A helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a támogatás maximális mértéke az elszámolható költségek legfeljebb 80%-a.
A 651/2014/EU rendelet 1. mellékletének 2. cikke alapján mikrovállalkozás az olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót. Kisvállalkozás az olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele, és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót. Középvállalkozás az a sem kisvállalkozásnak, sem mikrovállalkozásnak nem minősülő vállalkozás, amely 250-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 43 millió eurót.
Regionális beruházási támogatás igénybevétele esetén ingatlanfelújításhoz kizárólag abban az esetben nyújtható támogatás, amennyiben a beruházás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. és 51. pontja szerinti induló beruházásnak, vagy nagyvállalat által Közép-Magyarország régióban megvalósított projekt esetén új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősül. Induló beruházásnak vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősülhet az a beruházás, amely során a projekt megvalósítás helyszínéül szolgáló ingatlan eredeti funkciója a felújítást követően lényegi módon megváltozik (pl. volt szovjet laktanyából, iroda- vagy raktárépületből stb. munkásszállás lesz), tehát funkcióváltás szükséges. A munkásszállások kialakításához nyújtható támogatás vonatkozásában nem minősül funkcióváltásnak, ha a munkásszállás megvalósításának helyszínéül szolgáló ingatlan eredetileg szálláshely-szolgáltatási funkciót töltött be (pl. hotelként, panzióként stb. funkcionált).
A 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti "induló beruházás" a) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény kapacitásának bővítéséhez, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi megváltoztatásához kapcsolódik; vagy b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása; a vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak.
A 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 51. pontja szerinti "új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás" a) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházás, amely a következőkhöz kapcsolódik: új létesítmény létrehozása vagy a létesítmény tevékenységének diverzifikálása azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz; b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása azzal a feltétellel, hogy a megvásárolt eszközökkel folytatandó új tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz.
Helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a beruházási költségek legalább 20%-át kell, hogy saját forrásból biztosítsa. Nem helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén figyelemmel kell lenni a Korm. rendelet 2. § (2a) bekezdés d) pontjára, miszerint a támogatás annak a gazdasági társaságnak is nyújtható, amely a beruházás költségeinek az Atr. 25. §-ában meghatározott mértéket meghaladó részét, de legalább 25%-át önerőként, saját forrásból biztosítja.
A saját forrás rendelkezésre állásáról helyi önkormányzat, önkormányzati társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozat, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, illetve társulási tanács elnökének nyilatkozata fogadható el. Gazdasági társaság esetén a vezető tisztségviselőnek kell arról nyilatkoznia, hogy a szükséges saját forrás rendelkezésre áll. Amennyiben a saját forrás biztosításához pénzintézeti hitel igénybevételére kerül sor, a hitelszerződés bemutatása a hatósági szerződés megkötésének feltétele.
Saját forrásként a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök létesítése (beszerzése, előállítása) érdekében teljesített, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47. §-ában meghatározott pénzkiadások, valamint a munkásszállás elszámolható építési és felújítási költségei tekintetében teljesített pénzkiadások vehetők figyelembe. A program keretében nem elszámolható költségek - például a felújítandó ingatlan megvásárlásának költségei vagy a munkásszállás megépítéséhez szükséges telekvásárlás költségei - nem tekinthetők saját forrásnak. Nem tekinthető továbbá saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás.
Anyagi biztosítékként helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetében
a) a támogatást igénylő valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, az illetékes kormányhivatal javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt és
b) az illetékes kormányhivatal javára szóló jelzálogjog bejegyzése
fogadható el.
Anyagi biztosítékként nem helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén
a) a támogatást igénylő valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, az illetékes kormányhivatal javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt és
b) hitelintézet által vállalt, feltétel nélküli és visszavonhatatlan garancia
fogadható el.
A kikötött anyagi biztosíték rendelkezésre állását a hatósági szerződés megkötésének időpontjáig biztosítani kell. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig, vagyis a munkásszállás beruházás befejezésétől (üzembe helyezése időpontjától) számított 10 éven keresztül történő üzemeltetésének végéig rendelkezésre kell állnia.
Inkasszó esetében a biztosítéknak a támogatási szerződés megkötésétől a 4. pont szerinti záró beszámoló elfogadásáig rendelkezésre kell állnia. A biztosíték mértéke inkasszó esetében a megítélt támogatási összeg 100%-a.
A támogató javára szóló jelzálogjog bejegyzése esetén a fedezetként felajánlott zálogingatlan(ok)at a támogatási szerződés megkötésétől a záró beszámoló elfogadásáig terjedő időtartamra szükséges biztosítani. A jelzálogjogot a megítélt támogatási összeg 50%-ának megfelelő értékre szükséges bejegyezni.
Garanciaszerződés biztosítékként történő alkalmazása esetén a támogatási szerződés megkötésétől a záró beszámoló elfogadásáig terjedő időtartamra, a megítélt támogatási összeg 50%-a erejéig kell biztosítékot nyújtani.
Amennyiben a támogatást igénylő helyi önkormányzat, illetve önkormányzati társulás, a jelzálogjog a beruházással érintett ingatlanra, valamint a helyi önkormányzat, illetve önkormányzati társulás, illetve ezek 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság tulajdonában álló bármely, a támogatáshoz fedezetet biztosító ingatlanra bejegyezhető. Amennyiben a támogatást igénylő helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, a jelzálogjog a beruházással érintett ingatlanra, a gazdasági társaság tulajdonában álló bármely ingatlanra, valamint a gazdasági társaság tekintetében tulajdonos helyi önkormányzat, illetve önkormányzati társulás tulajdonában álló bármely, a támogatáshoz fedezetet biztosító ingatlanra bejegyezhető.
Zálogingatlan a Magyarország területén fekvő, per-, teher- és igénymentes, forgalomképes, nem lakás céljára szolgáló ingatlan lehet. Az ingatlan egésze szolgálhat fedezetül.
Ingatlanfedezet felajánlásához 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat (szemle-), és érvényes, hivatalos, a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendeletben és a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletben előírt tartalmi követelményeknek megfelelő eredeti ingatlanforgalmi értékbecslés szükséges, amelyeket a hatósági szerződés megkötéséhez kell csatolni. Az ingatlanforgalmi értékbecslés elkészítéséről a kérelmezőnek kell gondoskodnia. A támogatási időszak alatt az illetékes kormányhivatal bármikor jogosult saját ingatlanforgalmi értékbecslő alkalmazásával meghatározni a biztosítékul szolgáló ingatlanok értékét.
Az ingatlanforgalmi értékbecslés, valamint a jelzálogjog bejegyzésének költségeit a kedvezményezettnek kell viselnie.
Garanciaszerződés kizárólag hitelintézettel köthető. A garanciavállalás több - legalább 5 éves időtartamra szóló - garanciaszerződés megkötésével is teljesíthető, amennyiben a biztosíték a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig folyamatosan rendelkezésre áll.
A hatósági szerződés megkötéséhez ebben az esetben az első, legalább 5 éves időtartamra szóló garanciaszerződés bemutatása szükséges. Ugyanakkor a kedvezményezett az első részidős garancia-szerződés lejárta előtt 60 nappal köteles további, legalább 5 éves időszakra vonatkozó garanciaszerződést benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz. Az újabb részidős garanciaszerződés benyújtásának elmaradása a támogató részéről hatósági szerződéstől történő elállási, illetve bankgarancia-beváltási ok.
A garanciaszerződés megkötésével kapcsolatos költségeket a kérelmezőnek kell viselnie.
A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.
Annak vizsgálata során, hogy az építendő munkásszállás benyújtott terve alapján a munkásszállás megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek, az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

A támogatás igénybevételével I. és II. kategóriájú munkásszállás létesíthető.
A II. kategóriájú munkásszállás legalább a következő szolgáltatásokat nyújtja:
1. Portaszolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet. Az éjszakai bejárás lehetősége biztosított.
2. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek. Egy hálóhelyiségben legfeljebb 5 fekvőhely. Fekvőhelyenként legalább 5 m2 alapterületet kell biztosítani.
3. A hálóhelyiség berendezése, felszereltsége: ágy (fekvőfelület legalább 90x200 cm). Emeletes ágy nem alkalmazható. Az ágyak ágybetéttel, párnával, takaróval felszereltek. Ágynemű-biztosítás. A fekvőhelyszámnak megfelelő szék, legalább egy asztal, férőhelyenként egy 60x60 cm alapterületű ruhásszekrény-egység és egy éjjeliszekrény/falipolc. Világítás: szobánként legalább egy központi (mennyezeti) lámpa (világítótest).
4. Fűtés: fűtési időszakban legalább 20 °C hőmérséklet.
5. Vizesblokkok száma: nemenként 5 főre egy mosdó vagy mosdócsap, 10 főre legalább egy zuhanyozó, továbbá 5 női és 10 férfi férőhelyenként egy-egy WC és 10 férfi férőhelyenként egy piszoár.
6. Textilváltás:
- ágynemű: legalább kéthetente, új vendég esetén kötelező az ágyneműcsere.
7. Takarítás:
- a szobákban: kétnaponta, kivéve, ha a vendéggel kötött külön megállapodásból más következik,
- a közös helyiségekben: kétnaponta.
8. Tájékoztatás a szolgáltatásokról és a menekülési útvonalról.
9. Lift, parkolók: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben előírtak szerint.
10. Tárolási lehetőség férőhelyenként legalább 0,1 m3 térfogategységű élelmiszer-tároló rekeszben és 20 férőhelyenként egy hűtőszekrényben.
11. Csomagtárolási lehetőség külön helyiségben.
12. A közös használatú mosóhelyiség mosógéppel, a vasalóhelyiség vasalóval felszerelt.
13. 50 fő feletti szálláshelyen nappali tartózkodó helyiség. Kisebb szálláshelyen a tartózkodó helyiség kivételesen elhagyható, helyette a hálóhelyiségekben - megfelelő helyet biztosítva - kell az asztalokat és a székeket elhelyezni.
14. Konyha/étkező helyiség berendezése, felszereltsége: szintenként, 20 férőhelyenként egy főzőlap és egy kétrészes mosogató, valamint legalább egy asztal és egy konyhaszekrény.
15. Betegszoba kialakítása 50 férőhelyenként egy ággyal, kis létszámú elhelyezés biztosításával.

Az I. kategóriájú munkásszállás megfelel a II. kategóriában meghatározott, és a következő feltételeknek:
1. Egy szobában legfeljebb 4 fekvőhely. Fekvőhelyenként legalább 5 m2 alapterületet kell biztosítani. Családok részére elválasztott szálláshelyrész biztosított.
2. Világítás: szobánként a központi világításon kívül ágyanként helyi világítás biztosítása.
3. Vizesblokkok száma: a szobákban hideg-meleg folyóvizes kézmosási lehetőség biztosított.
4. Telefon: a portán vagy a gondnoki lakásban áll rendelkezésre.
5. A közösségi helyiségben televízió vagy rádió, könyvek, folyóiratok, játékok állnak rendelkezésre.
6. Növényzettel vagy más módon elkülönített és kertszerűen kialakított szabad tér áll rendelkezésre, a férőhelyszám 1/3-ának megfelelő mennyiségű kerti bútor biztosított.

A támogatás megállapításának feltétele, hogy a Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontjában és a (2a) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott előszerződésben és a (2a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti nyilatkozatban a munkaadó kötelezettséget vállaljon arra, hogy

a) olyan személlyel létesít határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt, akinek nincs a támogatás folyósításának időpontjában saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el az 50 km-t, és
aa) akit* álláskeresőként tartanak nyilván vagy
ab) akinek állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 50 km-re található egymástól, vagy a köztük lévő útvonalon tömegközlekedési eszköz nem jár, és
b) az a) pontban meghatározott feltételekkel rendelkező jövőbeni munkavállalót, valamint a már alkalmazásában álló és az a) pontban meghatározott feltételeknek - az aa) alpontban foglalt esetet kivéve - megfelelő munkavállalót a támogatással létrehozott munkásszálláson szállásolja el.
A támogatásban részesülőnek a beruházás befejezését követően bérleti szerződést kell kötnie a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő saját munkavállalóival, vagy azokkal a munkaadókkal, amelynek a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő munkavállalói a munkásszállást igénybe veszik.
A támogatást igénylőnek mindemellett a támogatási igénylőlap benyújtásával egyidejűleg a nyilatkozatok között kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy amennyiben a beruházással érintett ingatlan a támogatási igény benyújtásának időpontjában nem áll a tulajdonában, ezen ingatlan tulajdonjogát legkésőbb a hatósági szerződés megkötésére irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig megszerzi.
A munkásszállás működtetése céljából alkalmazandó álláskeresők száma tekintetében a kialakításra kerülő munkásszállás férőhelyeinek száma az irányadó. Amennyiben 80 férőhellyel rendelkező munkásszállás kerül kialakításra, legalább 4 fő álláskereső alkalmazása kötelező. 80 férőhelyesnél nagyobb munkásszállás kialakítása esetén 40 férőhelyenként plusz egy fő álláskereső foglalkoztatása kötelező.

2. A támogatás formája, mértéke, elszámolható költségek
Visszatérítendő, illetve részben visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható:
a) új ingatlan építéséhez, vagy meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségekhez,
b) a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök beszerzéséhez.
Vissza nem térítendő támogatás nyújtható az a) pontban jelzett költségekhez, vagyis az új ingatlan építéséhez, vagy meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségek tekintetében.
Visszatérítendő támogatás nyújtható a b) pont szerinti, a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök beszerzéséhez.
Amennyiben a benyújtott igény az a) és b) pont szerinti támogatás nyújtására együttesen irányul, abban az esetben a támogatás részben - a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök beszerzése tekintetében - visszatérítendő.
A támogatást mindhárom formában lehet nyújtani, annak tényleges formájáról és összegéről minden esetben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.
A támogatás maximális mértékének megállapítására az alábbi két szempont együttes figyelembevétele alapján kerül sor:
- Egy m2-re jutó támogatás maximális összege
- munkásszállás építése esetén 373 000 Ft
- munkásszállás céljából igénybe vehető ingatlan felújítása esetén 267 000 Ft
- Egy munkásszállási férőhelyre jutó támogatás maximális összege
- munkásszállás építése esetén 3 730 000 Ft
- munkásszállás céljából igénybe vehető ingatlan felújítása esetén 2 670 000 Ft
A támogatás terhére 100% előleg adható.
A program 2021. évi megvalósítására a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap Foglalkoztatási és képzési támogatások alcíme (foglalkoztatási alaprész) 2021. évi központi kerete terhére 5 milliárd forint kerül elkülönítésre.
A támogatás keretében elszámolható költségek:
Munkásszállás építése esetén:
- terület-előkészítési költség
a) régészeti feltárás,
b) lőszermentesítés,
c) földmunkák
d) egyéb, a terület ingatlan építésére alkalmassá tétele érdekében végzett előkészítő munkák költségei.
- az ingatlan épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
- az ingatlan rendeltetésszerű használatát biztosító
a) helyiségeinek,
b) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, lomkamra,
c) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
d) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
e) a gépkocsitároló helyiségnek építési költségei,
- a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
- a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is - és a műszaki ellenőrzés költségei,
- a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
- az ingatlanhoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
- az ingatlan megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
- az ingatlan megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek,
- víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése,
- központosított fűtés kialakítása, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
- az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat,
- az energiahatékonyság javításával kapcsolatos tevékenységek,
- kert- és parképítés költségei, közte talajelőkészítés növénytelepítéshez, gyepesítés, növények szabadföldi telepítése, sövényfal és fásítás telepítése, védőfásítás és védősövényfal telepítése a telekhatár mentén,
- a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök beszerzésének költségei, amely tartalmazza a vételárat, tartalmazhatja az eszközbeszerzéshez kapcsolódó szállítás és üzembe helyezés költségét is.

Munkásszállás céljából igénybe vehető ingatlan felújítása esetén
- az ingatlan rendeltetésszerű használatát biztosító
a) helyiségeinek,
b) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, lomkamra,
c) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
d) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
e) a gépkocsitároló helyiségnek építési költségei, felújítási költségei,
- a közműbekötések költségvetés szerinti építési, felújítási költségei,
- a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is - és a műszaki ellenőrzés költségei,
- a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
- az ingatlanhoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
- az ingatlan következő fő strukturális elemeinek felújítása: tető, homlokzat, a homlokzaton lévő ajtók és ablakok, lépcsőház, külső és belső folyosók, bejáratok és ezek külső elemei, liftek,
- az épület műszaki berendezései felújításának költségei,
- víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése,
- központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
- az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat,
- az energiahatékonyság javításával kapcsolatos tevékenységek,
- kert- és parképítés költségei, közte talajelőkészítés növénytelepítéshez, gyepesítés, növények szabadföldi telepítése, sövényfal és fásítás telepítése, védőfásítás és védősövényfal telepítése a telekhatár mentén,
- a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök beszerzésének költségei, amely tartalmazza a vételárat, tartalmazhatja az eszközbeszerzéshez kapcsolódó szállítás és üzembe helyezés költségét is.
Amennyiben a támogatási igény egyszerre irányul építési és felújítási tevékenység végzésére (például meglévő épület felújítása és az épület bővítése), abban az esetben a beruházás megvalósításához szükséges építési, illetve felújítási költségek is elszámolhatóak, de a költségeket elkülönítetten kell tervezni és kimutatni. Bővítés alatt olyan építési tevékenységet kell érteni, amely az építmény hasznos alapterületét és térfogatát is növeli. (Tehát például egy kihasználatlan padlástér beépítése nem minősül bővítésnek, azonban egy új emelet ráépítése igen).
Az építési költségek alatt kell érteni az új építésen túl minden, az építmény rendeltetésszerű hasznosítását lehetővé tevő átalakítást, bontást, felújítást, bővítést.
Az akadálymentes hozzáférést biztosító átalakítási költségek elszámolhatók, amennyiben az akadálymentesítés végrehajtása nélkül az épület nem lenne alkalmas a feladat ellátására, különösen amennyiben a fogyatékkal élő személyek munkásszálláson való elszállásolása egyébként nem lenne biztosított. Az akadálymentesítés szükségességét és az átalakítási terv megfelelőségét rehabilitációs mérnök által készített szakvéleménnyel kell alátámasztani.
Tárgyi eszköz esetében az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a kedvezményezettől nem független harmadik személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
Az immateriális javak esetében csak a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how számolható el.
A beruházó saját maga által előállított, forgalmazott szellemi termékek költségei nem számolhatók el.
A pályázónak szükség esetén nyilatkoznia kell és dokumentummal alátámasztani a fent rögzített feltételeknek való megfelelést.
A támogatás keretében nem számolhatók el különösen az alábbi költségek:
- meglévő ingatlan (apportként nem számítható be),
- ingatlan, földterület vásárlása,
- bérleti díjak, lízing költségek,
- gépjárművek bekerülési értéke,
- a támogatási igény benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,
- projektirányítás, projektmenedzsment költségek,
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége és
- a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás és a regionális beruházási támogatás részletszabályait tartalmazó függelékben található, nem elszámolható költségek.
Amennyiben a támogatási igényben a támogatás keretében el nem számolható költségek is feltüntetésre kerülnek, abban az esetben a beruházás összköltségét ezekkel csökkenteni kell, a biztosított támogatás mértékét pedig - a támogatási igényben megjelölt támogatási intenzitás figyelembevételével - a csökkentett összeghez igazodóan szükséges meghatározni.
A támogatásból nem fedezhető az ugyanazon épületben létrehozott olyan helyiség kialakítása, amely nem tartozik a munkásszállás fogalmi körébe (például üzlethelyiség kialakítása a munkásszálláson belül). Ebben az esetben az eltérő célú helyiségekre eső költségeket a kivitelezési szerződésben is el kell különíteni.
Az elszámolható költségekre nyújtott támogatás esetén az azokból megvalósított beruházást a beruházás befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább 10 évig kell működtetni.

3. A támogatás megállapításának folyamata és a hatósági szerződés megkötése
I. szakasz
A támogatási igényt és mellékleteit az igénylő helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, illetve ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a székhelye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz, a helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában nem álló gazdasági társaság a beruházás tervezett megvalósítási helye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be 2020. november 2. napjától 2021. március 31. napjáig, elektronikus úton, az általános célú elektronikus kéreleműrlap (e-Papír) szolgáltatás igénybevételével, a http://www.kormany.hu és http://www.munka.hu honlapon közzétett, jelen Program útmutató 1. számú mellékletét képező formanyomtatvány használatával.
Az eljárás az elektronikus ügyintézés szabályai szerint zajlik, a kormányhivatal és a támogatást igénylő közötti kapcsolattartás elektronikus formában történik.
A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekben a pályázat benyújtása tekintetében illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatalok nyújtanak felvilágosítást.
A támogatási igény mellékletei, a hiánypótlás teljesítéshez szükséges dokumentumok és a szerződéskötés iránti kérelem mellékletei tartós adathordozón (USB kulcs, CD-ROM, DVD, memória kártya) is benyújthatók.
Ha a támogatást igénylő a fenti mellékleteket tartós adathordozón nyújtja be, akkor ennek tényét az ehhez szükséges nyilatkozat kitöltésével jeleznie kell az illetékes kormányhivatal részére.
A tartós adathordozó benyújtására a tájékoztatás megtörténtét követő 3 munkanapon belül személyesen, vagy postai úton kerülhet sor.
A tartós adathordozó beérkezéséről a kormányhivatal a támogatást igénylő részére haladéktalanul visszaigazolást küld, melyben rögzíti a beérkezés időpontját és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy az ügyintézési határidő vonatkozásában a dokumentumok befogadási időpontjának a tartós adathordozó beérkezésének időpontját kell tekinteni.
A támogatási igény mellékletei helyi önkormányzat, önkormányzati társulás igénylő esetén:
- az építendő munkásszállás tervdokumentációja és költségvetése tevékenységenként (új építés/felújítás),
- a munkásszállás kialakítása szükségességének, a térség foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatásainak bemutatása,
- képviselő-testületi, társulási tanácsi határozat, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, illetve a társulási tanács elnökének nyilatkozata a saját forrás rendelkezésre állásáról,
- amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, az annak megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek, illetve amennyiben ezek az igény benyújtásának időpontjában nem állnak rendelkezésre, a hatósági engedély megszerzésére irányuló eljárás megindításáról kiadott igazolás. Ebben az esetben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 75. § (1) bekezdése alapján a jogerős építési engedélyt legkésőbb a hatósági szerződés megkötésének napjáig szükséges megszerezni, és a kormányhivatal részére megküldeni,
- a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállalók elszállásolásával kapcsolatban a térségben működő munkaadókkal kötött előszerződés,
- NAV által kiadott, a köztartozás-mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokirat (amennyiben a támogatás igénylője nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban),
- jelen Program útmutató szerinti nyilatkozatok,
- a munkásszállás üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozat (a munkásszállást saját maga vagy más üzemelteti, milyen üzemeltetési költségek várhatók a fenntartási időszak alatt, és azoknak mi a forrása),
- üzleti terv.
A támogatási igény mellékletei helyi önkormányzat, önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság igénylő esetén:
- az építendő munkásszállás tervdokumentációja és költségvetése tevékenységenként (új építés/felújítás),
- a munkásszállás kialakítása szükségességének, a térség foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatásainak bemutatása,
- a vezető tisztségviselő nyilatkozata a saját forrás rendelkezésre állásáról,
- amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, az annak megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek, illetve amennyiben ezek az igény benyújtásának időpontjában nem állnak rendelkezésre, a hatósági engedély megszerzésére irányuló eljárás megindításáról kiadott igazolás. Ebben az esetben az Ávr. 75. § (1) bekezdése alapján a jogerős építési engedélyt legkésőbb a hatósági szerződés megkötésének napjáig szükséges megszerezni, és a kormányhivatal részére megküldeni.
- a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállalók elszállásolásával kapcsolatban a térségben működő munkaadókkal kötött előszerződés,
- NAV által kiadott, a köztartozás-mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokirat (amennyiben a támogatás igénylője nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban),
- jelen Program útmutató szerinti nyilatkozatok,
- a társaság nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája vagy az aláírás minta közjegyző által hitesített másolata,
- a társaság létesítő okiratának vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példánya,
- üzleti terv.
A támogatási igény mellékletei nem helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság igénylő esetén:
- az építendő munkásszállás tervdokumentációja és költségvetése tevékenységenként (új építés/felújítás),
- a munkásszállás kialakítása szükségességének, a térség foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatásainak bemutatása,
- a vezető tisztségviselő nyilatkozata a saját forrás rendelkezésre állásáról,
- amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, az annak megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek, illetve amennyiben ezek az igény benyújtásának időpontjában nem állnak rendelkezésre, a hatósági engedély megszerzésére irányuló eljárás megindításáról kiadott igazolás. Ebben az esetben az Ávr. 75. § (1) bekezdése alapján a jogerős építési engedélyt legkésőbb a hatósági szerződés megkötésének napjáig szükséges megszerezni, és a kormányhivatal részére megküldeni.
- nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a támogatást igénylő a vele munkaviszonyban álló, a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalóit a kialakításra kerülő munkásszálláson helyezi el, vagy a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállalók elszállásolásával kapcsolatban a térségben működő munkaadókkal kötött előszerződés,
- NAV által kiadott, a köztartozás-mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokirat (amennyiben a támogatás igénylője nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban),
- jelen Program útmutató szerinti nyilatkozatok,
- a társaság nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája vagy az aláírás minta közjegyző által hitesített másolata,
- a társaság létesítő okiratának vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példánya,
- üzleti terv.
A támogatást igénylő az alábbi írásbeli nyilatkozatokat köteles megtenni [Ávr. 75. § (1) bekezdés].
Nyilatkozik
- arról, hogy a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valódiak és hitelesek,
- arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,
- arról, hogy megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek,
- a saját forrás rendelkezésre állásáról,
- az Áht. 48/B. § (1) bekezdésében foglaltakról,
- helyi önkormányzat, önkormányzati társulás igénylő esetében arról, hogy vele szemben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti, jogerős végzéssel elrendelt adósságrendezési eljárás nincs folyamatban, gazdasági társaság esetében arról, hogy nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
- arról, hogy rendelkezik-e esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozással, illetve arról, hogy a támogatás igénylésekor becsatolja a NAV által kiadott, a köztartozás-mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokiratot (amennyiben nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban), valamint annak tudomásul vételéről, hogy esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósításakor a Magyar Államkincstár a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét visszatartja és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja,
- arról, hogy nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,
- arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Ávr. 82. §-ában megfogalmazott követelményeinek, valamint arról, hogy a rendelet szerint vizsgálandó jogi személy adatait rendelkezésre bocsátja,
- arról, hogy, ha a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti feltételek fennállnak, a támogatások felhasználása során közbeszerzési eljárást folytat le, továbbá arról, hogy a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználása érdekében a közbeszerzési eljárást és más beszerzési eljárást úgy köteles lefolytatni, hogy az a költségvetési támogatás ésszerű és hatékony felhasználását biztosítsa,
- arról, hogy a támogatási igény szabályszerűségének és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,
- az Ávr. 97. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az Ávr-ben meghatározottak szerinti visszafizeti,
- a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról,
- arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,
- a támogatott tevékenység megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek meglétéről,
- helyi önkormányzat, önkormányzati társulás igénylő esetében arról, hogy a munkásszállást saját maga vagy más üzemelteti, milyen üzemeltetési költségek várhatók a fenntartási időszak alatt, és azoknak mi a forrása, arról, hogy kötelezettséget vállal arra: a támogatás folyósításának feltételeit teljesíti,
- arról, hogy amennyiben az igénybe vett támogatás összege meghaladja az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget, akkor a különbözetet a fenntartási időszak lejártát követő 30 napon belül köteles visszafizetni a kormányhivatal részére.
A nem helyi önkormányzat, vagy helyi önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló, támogatást igénylő gazdasági társaságnak nyilatkoznia kell továbbá
- a támogatási igény benyújtását megelőző lezárt üzleti évben irányadó - a Korm. rendelet 8. § (3b) pontjában meghatározottak szerinti - foglalkoztatotti létszámáról,
- arról, hogy - a Korm. rendelet 8. § (3c) pontjában foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve - hány lezárt üzleti évvel rendelkezik,
- arról, hogy a beruházást az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott régiók, illetve települések egyikén valósítja meg,
- arról, hogy a beruházás költségeinek az Atr. 25. §-ában meghatározott mértéket meghaladó részét, de legalább 25%-át önerőként saját forrásból biztosítja,
- arról, hogy kisvállalkozásnak (50 fő alatti létszám, 10 millió eurót nem meghaladó nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg), vagy középvállalkozásnak (250 fő alatti létszám, és legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves nettó árbevétel, vagy legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő mérlegfőösszeg) minősül-e,
- arról, hogy a megvalósítani kívánt beruházás nagyberuházásnak (olyan induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeg) minősül-e,
- a támogatás visszafizetésének terhe mellett arról, hogy a támogatási igény benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási igény tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási igény tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási igény tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
A fenti dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.

Nem nyújtható támogatás annak az igénylőnek, amely
- nem felel meg az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek,
- helyi önkormányzat, önkormányzati társulás jogerős végzéssel elrendelt adósságrendezési eljárás alatt áll, gazdasági társaság jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll,
- a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,
- a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem a megfelelő módon nyilatkozik, vagy
- jogszabályban a hatósági szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja,
- nem felel meg a helyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatás és a regionális beruházási támogatás szabályait tartalmazó függelékben foglaltaknak.
Nem nyújtható továbbá támogatás annak a nem helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság igénylőnek:
- amelynek foglalkoztatotti létszáma a támogatási igény benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a 12 000 főt meghaladta, és
- amely nem rendelkezik legalább három lezárt teljes üzleti évvel.
Ha a támogatást igénylő gazdasági társaság vállalatcsoport részeként tevékenykedik, akkor a foglalkoztatotti létszám meghatározása során a kapcsolt- és partnervállalkozásokkal egybeszámított foglalkoztatotti létszámot szükséges figyelembe venni. A foglalkoztatotti létszám számítása során a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni.
Vállalatcsoport részeként tevékenykedő gazdasági társaság számára a támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatást igénylő, vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt teljes üzleti évvel.
Az illetékes kormányhivatal a támogatási igény befogadásáról a legfeljebb a benyújtást követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát ki vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az igényt.
A támogatási igény befogadása során az illetékes kormányhivatal vizsgálja, hogy:
1. az igény a benyújtásra meghatározott határidőn belül került-e benyújtásra,
2. nem helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén a beruházás tervezett helyszíne az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott régiókban, illetve településeken van-e,
3. a költségkorlátok figyelembevételével az igényelt költségvetési támogatás összege nem haladja-e meg a maximálisan igényelhető mértéket, és a támogatási arány nem haladja-e meg a Korm. rendeletben, valamint nem helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén az Atr. 25. § -ában meghatározott maximális támogatási intenzitást és
4. az igénylő a Korm. rendeletben meghatározott lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik-e.
Amennyiben a fenti feltételek valamelyike nem teljesül, a támogatási igényt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás okát és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.
Amennyiben az igénylő az igényt hibásan, hiányosan nyújtotta be, az illetékes kormányhivatal megfelelő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - felszólítja az igény benyújtóját az igény kijavítására. Az igény kijavítására egy alkalommal van lehetőség. Ha az igénylő a hiánypótlást is hibásan, hiányosan teljesíti, vagy a hiányosságokat nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül, az illetékes kormányhivatal a hibás, hiányos támogatási igényt további vizsgálat nélkül elutasítja.
A támogatás csak akkor ítélhető meg, ha teljesülnek a támogatás megállapítására vonatkozó jogszabályi feltételek, és nem áll fenn kizáró körülmény. A támogatásra vonatkozó bármely jogszabályi feltétel hiányában vagy kizáró körülmény esetén az illetékes kormányhivatal az igényt további érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, abban az esetben is, ha a jogszabályi feltétel hiányára vagy a kizáró körülményre a befogadó nyilatkozat kibocsátását követően derül fény.
Fenti döntések ellen az indokok megjelölésével, az Ávr. 102/D. §-a szerint cégszerű aláírással ellátott kifogás benyújtására van lehetőség, ha a döntés meghozatalára vonatkozó eljárást az igénylő jogszabálysértőnek vagy a kiírásba ütközőnek találja.
Ha az igénylő megfelel a jogszabályi feltételeknek, úgy az alábbi mérlegelési szempontok alapján kell értékelni az igényeket:
a) a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzői,
b) a térség foglalkoztatási helyzete és munkanélküliségi mutatói,
c) a munkásszállás építésének, valamint munkásszállás céljából igénybe vehető ingatlan felújításának várható hatása a térség foglalkoztatási helyzetére.
A mérlegelés során tekintettel kell lenni arra is, hogy a barnamezős beruházások prioritást élveznek, tehát elsősorban épületfelújítás támogatandó.
A támogatásról - legfeljebb a támogatási igény minisztériumhoz történt kormányhivatali felterjesztésétől számított harmincadik napon - mérlegelési jogkörben a miniszter dönt.
A mérlegelési szempontok értékelése során megállapított pontszámot az 1-6. pontok vonatkozásában a miniszter felülvizsgálhatja. A felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni:
- a bejelentett álláshelyek és a munkanélküliek számának alakulására,
- a beruházással érintett járás és megye relatív munkanélküliségi mutatóira,
- a térségre vonatkozó rövid, közép és hosszú távú fejlesztési célkitűzésekre, valamint a - kormányzati támogatással megvalósuló - további beruházásokra.
A támogatás iránti igény abban az esetben támogatható, amennyiben - az értékelés vagy annak felülvizsgálata során - legalább 50 pontot elért.
A jogszabályi feltételeknek megfelelő támogatási igényt a miniszter mérlegelési jogkörében eljárva, illetve a rendelkezésre álló keret kimerülését követően forráshiányra tekintettel elutasíthatja. A miniszter döntéséről az illetékes kormányhivatal a minisztérium tájékoztatásának kézhezvételét követő öt napon belül értesíti az igénylőt.
Az igény elutasítása esetén az Ávr. 102/D. §-a szerinti, cégszerű aláírással ellátott kifogás benyújtására van lehetőség, amennyiben a pályázati eljárást vagy a támogatási döntés meghozatalára vonatkozó eljárást az igénylő jogszabálysértőnek vagy a kiírásba ütközőnek találja. Kifogás benyújtásának tehát nincs helye, ha abban az igénylő kizárólag a támogatási igényben foglaltak tartalmára hivatkozik vagy az illetékes kormányhivatali értékelés, illetve a miniszteri mérlegelés eredményét vitatja.

II. szakasz
Ha a miniszter döntése alapján a kérelmező támogatásban részesül, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő hatvan napon belül nyújthatja be a hatósági szerződés megkötésére irányuló kérelmét az illetékes kormányhivatalhoz.
A hatósági szerződés megkötéséhez a kérelem mellékleteként helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás, illetve helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
- A támogatásban részesülő valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt
- A fedezetként megjelölt ingatlan(ok)ra vonatkozó érvényes, hivatalos, a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendeletben és a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletben előírt tartalmi követelményeknek megfelelő eredeti ingatlanforgalmi értékbecslés
- A kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat (szemle-)
- Amennyiben a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb összegű támogatás került megítélésre:
- nyilatkozni szükséges a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetének pótlásáról, vagy
- a beruházás megvalósítására vonatkozó, a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozott tervet szükséges benyújtani.
- Amennyiben a saját forrás biztosításához pénzintézeti hitel igénybevételére kerül sor, a hitelszerződés bemutatása a hatósági szerződés megkötésének feltétele.
- Amennyiben a beruházással érintett ingatlan a támogatási igény benyújtásának időpontjában nem állt az igénylő tulajdonában, nyilatkozat arról, hogy az ingatlan tulajdonjogát a kérelem benyújtásának időpontjáig megszerezte.
A hatósági szerződés megkötéséhez a kérelem mellékleteként nem helyi önkormányzat, vagy helyi önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
- A támogatásban részesülő valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt
- Eredeti garanciaszerződés,
- Amennyiben a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb összegű támogatás került megítélésre:
- nyilatkozni szükséges a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetének pótlásáról, vagy
- a beruházás megvalósítására vonatkozó, a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozott tervet szükséges benyújtani.
- Amennyiben a saját forrás biztosításához pénzintézeti hitel igénybevételére kerül sor, a hitelszerződés bemutatása a hatósági szerződés megkötésének feltétele.
- Amennyiben a beruházással érintett ingatlan a támogatási igény benyújtásának időpontjában nem állt az igénylő tulajdonában, nyilatkozat arról, hogy az ingatlan tulajdonjogát a kérelem benyújtásának időpontjáig megszerezte.
Amennyiben a kérelem és a szükséges mellékletek hiánytalanul benyújtásra kerültek, az illetékes kormányhivatal nyolc napon belül, sommás eljárás keretében jár el. Amennyiben a fenti feltétel nem teljesül, a kérelmet teljes eljárásban kell elbírálni, az ügyintézési határidő huszonöt nap.
Amennyiben a kérelmező kérelmét hiányosan nyújtotta be, a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az illetékes kormányhivatal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés b) pontja alapján az illetékes kormányhivatal az eljárást megszünteti, amennyiben a hiánypótlásra való felhívásnak a kérelmező nem tett eleget, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el.
Az eljárás megszüntetése, illetve a kérelem visszautasítása esetén a döntéssel szemben közigazgatási per indítható.
A hatósági szerződés legalább 5 eredeti példányban készül. A hatósági szerződés valamennyi példányán az összes szükséges aláírásnak szerepelnie kell.

4. Beszámolási kötelezettség
Szakmai beszámoló készítése
Meglévő ingatlan felújítása esetén legfeljebb a beruházás megkezdésétől számított egy év és két hónapon belül, új munkásszállás építése esetén legfeljebb a beruházás megkezdésétől számított két év és két hónapon belül a kedvezményezett a szakmai és pénzügyi beszámolót együttesen köteles benyújtani.
A beruházás megkezdésének időpontja:
a) az építési munkálatok megkezdése, azaz az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
b) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan.
A szakmai beszámolóban az vizsgálandó, hogy a kedvezményezett a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette-e, a munkaadókkal, illetve munkavállalóival a bérleti szerződést megkötötte-e, és a munkásszállás férőhelyeinek száma szerint meghatározott számú álláskeresővel munkaviszonyt létesített-e.
A 10 éves üzemeltetési időszak végéig minden naptári évről a tárgyévet követő február 15-ig szakmai beszámolót szükséges benyújtani, amelyben be kell mutatni a munkásszállás működését, kihasználtságát, a foglalkoztatott álláskeresők számát. A szakmai beszámoló részeként a beruházás keretében beszerzett új tárgyi eszközök státuszáról utolsó alkalommal az ezek tekintetében igénybevett visszatérítendő támogatással történő elszámolás évét követő beszámolóban szükséges számot adni. Az üzemeltetési időszak lejártát követő 60 napon belül a benyújtott beszámolók összegzéseként záró beszámolóban szükséges bemutatni a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségek teljesülését. Ezen szakmai beszámolók tekintetében az vizsgálandó, hogy a kedvezményezett teljesítette-e a munkásszállás üzemeltetésére, valamint a munkásszállás férőhelyeinek száma szerint meghatározott álláskeresők foglalkoztatására vonatkozó kötelezettségét.
Mindezek mellett a kedvezményezett a 10 éves üzemeltetési időszak végéig az illetékes kormányhivatal megkeresése alapján is köteles adatot szolgáltatni a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a beruházással érintett ingatlan hasznosításáról és a munkaadókkal, illetve munkavállalóival történő szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről.
Pénzügyi beszámoló készítése
A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról.
A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás kifizethetőségéről elsősorban a beszámoló útján kell meggyőződni. A beszámoló a hatósági szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásáról.
Az előlegként kapott támogatással történő elszámolás határideje
- meglévő ingatlan felújítása esetén legfeljebb a beruházás megkezdésétől számított egy év és két hónap,
- új munkásszállás építése esetén legfeljebb a beruházás megkezdésétől számított két év és két hónap.
A beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy az összevethető legyen a költségvetéssel.
A kedvezményezett kizárólag a támogatási igény beadását követően, a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket szerepeltetheti a beszámolóban. A beszámolóhoz csatolni kell a beszámoló által érintett időszakban felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített számlaösszesítőt, valamint a számlaösszesítőben szereplő bizonylatok hiteles másolatát. Hiteles másolatként a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által aláírt másolat fogadható el.
Az összesítőnek tartalmaznia kell az elszámolás részét képező költséget igazoló számlák, számviteli bizonylatok tekintetében a számviteli bizonylat sorszámát, típusát, a számviteli bizonylat kiállítójának megnevezését, adószámát, a számviteli bizonylat kiállításának keltét és teljesítési időpontját, a gazdasági esemény rövid leírását, nettó és bruttó összegét, az áfa összegét, a támogatás terhére elszámolt összeget, a pénzügyi teljesítés időpontját, a pénzügyi teljesítést igazoló dokumentum számát, valamint a Kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy aláírását. A beszámoló ellenőrzése során meg kell vizsgálni a számlaösszesítőben szereplő bizonylatok létezését és az összesítővel való egyezőségének meglétét.
A kedvezményezettnek a 10 éves üzemeltetési időszak végén be kell számolnia az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről. Ha a beszámoló alapján az igénybe vett támogatás összege meghaladja az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget, abban az esetben a kedvezményezett a különbözetet a fenntartási időszak lejártát követő 30 napon belül köteles visszafizetni az illetékes kormányhivatal részére.
A hatósági szerződés előírhatja a beszámolóhoz benyújtandó bizonylatok záradékolását.
A beszámoló elfogadásáról, az esetleg jogosulatlanul igénybe vett vagy fel nem használt támogatás visszafizetésének kötelezettségéről jogszabályban vagy a hatósági szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet.
A beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére vagy a hiányok pótlására.

5. Ellenőrzés
A támogatás felhasználásának ellenőrzése az Ákr. rendelkezésein alapul.
A támogatás jogszerűségét - már az ügyintézés folyamatában is - az illetékes kormányhivatal a hatósági ellenőrzés és a rendbírság kiszabása szabályainak eljárási rendjében foglaltaknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi. Az ellenőrzés a támogatás iránti igény beadásának napjától kezdődhet és legkésőbb a szerződési kötelezettség teljesítését követő öt éven belül történhet. A folyósított támogatási előleggel való elszámolás elfogadását megelőzően kötelező helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizni a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését.
Tekintettel arra, hogy a kifizetés költségvetési forrásból kerül finanszírozásra, a pénzeszközök felhasználása vonatkozásában az Állami Számvevőszék, illetve a kormányzati ellenőrzési szerv pénzügyi, szabályszerűségi vizsgálatot folytathat.
A kedvezményezettet a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, valamint köteles együttműködni az ellenőrzés végzésére jogosult szervekkel.

6. A támogatás visszakövetelése
Ha a szerződő ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság intézkedik a szerződésszegés szerződésben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, és ha szükséges, megindítja a végrehajtást [Ákr. 93. § (3) bekezdés].
Ha a kedvezményezett a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatást részben vagy egészben vissza kell követelni.
A kifizetett támogatás részben vagy egészben történő visszakövetelése függ a kötelezettségszegés bekövetkezésének időpontjától.
A kifizetett támogatás teljes összegét vissza kell követelni, amennyiben a támogatás folyósítását követően jut a kormányhivatal tudomására, hogy a kedvezményezett a támogatás iránti igényben valótlan nyilatkozatot tett, és a valós nyilatkozat alapján a támogatás nem lett volna megállapítható.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. § (4) bekezdése szerint a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az illetékes kormányhivatal késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amíg a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel.
Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A kedvezményezettnek a 10 éves üzemeltetési időszak végén be kell számolnia az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről. Ha a beszámoló alapján az igénybe vett támogatás összege meghaladja az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget, abban az esetben a kedvezményezett a különbözetet a fenntartási időszak lejártát követő 30 napon belül köteles visszafizetni a kormányhivatal részére.
Ügyleti kamat számítása
Az Ávr. 98. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyleti kamat mértéke forintban meghatározott pénztartozás esetén a jegybanki alapkamat kétszerese. Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
Késedelmi kamat számítása
Az Ávr. 98. § (2) bekezdése szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat. A késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A támogatás tekintetében a kormányhivatal vezetője, a kötelezett erre irányuló kérelme esetén különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet az ügyleti kamat, illetve a késedelmi kamat felszámításától, illetve dönthet a már felszámított ügyleti kamat, illetve késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.
Amennyiben a visszakövetelés eredménytelen, az illetékes kormányhivatal intézkedik a végrehajtás iránt.
Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a kormányhivatal megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként hajtja be.
https://kormany.hu/dokumentumtar/2020-munkasszallasok-kialakitasa-program
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink







Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum