Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv - Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodást segítő fejlesztési prioritásainak kidolgozása / VÍZ-ZFR-2020/1
Kiíró:
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Határidő:
09/20/2020
Érvényes:
09/20/2020
Tárgymutató:
Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv - Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodást segítő fejlesztési prioritásainak kidolgozása / VÍZ-ZFR-2020/1
Pályázhat:
Magyarországi székhellyel rendelkező szervezetek konzorciuma
A kiíró(k) adatai
Napi Pályázati Értesítő >>>


PÁLYÁZATI KIÍRÁS
Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv
- Hazai vizeink komplex éghajlati alkalmazkodást segítő fejlesztési prioritásainak kidolgozása
KÓDSZÁM: VÍZ-ZFR-2020/1

1. A PÁLYÁZATI KIÍRÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE
Az éghajlatváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén már rövidtávon is jelentős változásokat eredményezhetnek. Ebben szerepet játszik az hozzáférhető vízkészletek éven belül eloszlásának, mennyiségének változása, továbbá a vízigények változása is.
Hazánk nagyobb felszíni víztestei - jelentőségüknél, sokféle vízhasználati szerepüknél fogva - kiemelt figyelmet igényelnek. A Balaton sérülékenységére, a fokozottabb monitoring szükségességére a 2019. szeptemberi akut vízminőségi problémák is ráirányították a figyelmet. A Szigetköz, mint dunai hordalékkúp, felszíni vízfolyásokkal sűrűn átszőtt kistáj és ma is gazdag, bár döntően romló állapotú élőhelyrendszer esetében a sérülékenység alapja a felszíni és felszín alatti vizek utánpótlása és utánpótlódása, amelyet az éghajlatváltozás hatásai és a rá adott, felvízi országokban megvalósuló válaszintézkedések sokrétűen befolyásolhatnak. Így a már korábban kialakított monitoring rendszerek (felszíni, felszín alatti vizek, természeti és táji értékek stb.) fejlesztésére van szükség.
A Balaton és táji környezete döntően mesterséges, mai állapota az emberi tevékenység által meghatározott erősen befolyásolt. A Balaton és környezete ökológiai rendszerének fenntartásához ezért a továbbiakban is elengedhetetlen a mesterséges beavatkozások lehetőségeinek - fenntarthatósági és éghajlatvédelmi szempontokat figyelembe vevő - koordinált tervezése és megvalósítása. A szabályozás célja, hogy hosszú távon, fenntarthatóan férjenek meg egymás mellett a különböző területhasználatok, beleértve ebbe az ökológiai és éghajlatvédelmi szempontok figyelembevételét is.

A Szigetköz és környezete jelentős részben szintén erősen átalakított táj, amely élesen kettéválik a mentett oldal mezőgazdasági területeire és a dunai hullámtér védett, vizes élőhelyekben, ártéri erdőkben ma is gazdag zónáira. Ökológiai és társadalmi szempontból is kiemelkedő fontosságú az 1992 októberében elterelt főágból a megfelelő mennyiségű (jelenleg a vízhozam töredéke, 400 m3/s évi átlagos vízmennyiség) víz biztosítása a mellékágrendszerekbe, valamint más vízpótlási és vízvisszatartási megoldások folyamatos fejlesztése a klímaváltozással és a természeti értékek megóvásával összefüggésben. A mentett oldalon a belvízelvezető rendszerek fenntartható és a klímabarát tervezése, működtetése és fejlesztése lehet alapvető célkitűzés. Ezentúl a jelenlegi és távlati vízbázisok védelme sorolandó a prioritások közé, hiszen európai léptékben is jelentős, több száz méter vastag kavicstakaróban raktározott rétegvizek megóvása, fenntartható hasznosítása nemzeti érdek.

Az éghajlatváltozás hatásai már napjainkban is jelentkeznek a két térségben. Ezek figyelembe vétele azért is fontos, mert a területeken szükséges fejlesztések - elsősorban az infrastruktúrát is érintő beavatkozások - hosszú időtávra szólnak, ezért tervezésükkor figyelembe kell venni az éghajlati elemek várható módosulását is. Emellett a Balaton és a Szigetköz ökológiai szerepük mellett jelentős társadalmi, gazdasági és turisztikai funkciókat is ellátnak, ezért a fejlesztések tervezésekor komplex szemléletre kell törekedni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: Támogató), pályázati kiírást tesz közzé a Balaton, valamint a Szigetköz komplex rövid- és középtávú - az éghajlati alkalmazkodási tevékenységeket elősegítő - kutatási-fejlesztési prioritásainak meghatározása érdekében. Ezek kapcsán figyelembe véve az éghajlatváltozás következtében a két terület vízellátásában várható változásokat és azok tovagyűrűző hatásait annak érdekében, hogy a különböző víz- és területhasználatok (ökológiai funkció, lakóhely, rekreáció, turizmus, a Balaton esetében továbbá vitorlázás, horgászat, Szigetköz esetében az előbbieken túl a felszín alatti vízbázisok stb.) a jövőben fenntarthatóan, a változásokra rugalmasan reagálva, de mindeközben kiszámíthatóan tudjanak működni.
A pályázati kiírás a Balaton és a Szigetköz komplex vízügyi problémáinak megoldását célozza, így jelen pályázati felhívás a Belügyminisztérium, mint a vízgazdálkodásért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért és a vízvédelemért is felelős tárca feladatainak ellátását támogatja.
Jelen pályázati kiírás keretében kizárólag olyan pályázatok támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzéseknek.

2. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS
A támogatás forrása a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet 20. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 35. alcím Klíma-, energia és zöldgazdaság-politika ágazati programok 4. jogcímcsoport Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ÁHT: 338306) fejezeti kezelésű előirányzat.
Rendelkezésre álló keretösszeg: 140 000 000 Ft, azaz száznegyvenmillió forint.
A támogatás intenzitása 100%.
Támogatás a rendelkezésre álló keret erejéig nyújtható.

3. JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK
3.1 Támogatás igénybevételére jogosultak köre
A pályázati kiírásra pályázatot Magyarországi székhellyel rendelkező szervezetek konzorciuma nyújthat be. A konzorciumnak legalább kettő tagból kell állnia. A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.
A konzorciumi tagok száma és összetétele a támogatói döntés meghozataláig nem módosítható, míg a megvalósítási időszakban csak különösen indokolt esetben a Támogató előzetes hozzájárulásával van lehetőség módosításra.
Jelen pályázati kiírás keretében támogatási kérelmet kizárólag Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szervezetek nyújthatnak be.
Jelen pályázati kiírásra támogatási kérelmet az alábbi szervezetek fentiek szerinti konzorciumi formában nyújthatnak be:
a) Jogi személyiségű vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek közül a 113, 114, 129, 141, 142, 572, 573 GFO kóddal rendelkezők, amelyek
- kettős könyvvitelt vezetnek,
- nem tartoznak a KATA hatálya alá,
b) Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek közül, amelyek:
- az 551, 552, 559, 561, 562, 563, 593, 599 GFO kóddal rendelkezők;
c) Költségvetési- és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek közül, amelyek
- a 311, 312, 341 342, 381, 382, 321, 322 GFO kóddal rendelkezők.
d) Magyarországon nyilvántartásba vett, létesítő okiratukban "környezetvédelmi tevékenység" cél szerinti besorolással rendelkező, civil szervezetek, melyek a pályázat témája szerinti referenciával (klímavédelmi tevékenység) rendelkeznek, amelyek
- az 517, 529, 569 GFO kóddal rendelkezők

A jelen pályázati kiírásra konzorciumi formában benyújtásra kerülő pályázat benyújtása érdekében a fent felsorolt szervezetek a konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kötelesek kötni. A konzorciumi együttműködési megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet annak támogatása esetén a projektdokumentációban meghatározott módon közösen valósítják meg.
A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet. A konzorciumvezető civil szervezet nem lehet.

3.2 Gazdasági jogosultsági feltételek
Az alábbi szempontok minden vállalkozás esetén külön-külön vizsgálandók, annak külön-külön is meg kell felelniük.
1) A Pályázó utolsó lezárt, teljes (365 nap) üzleti évre vonatkozó közzétett éves beszámolója szerinti átlagos statisztikai állományi létszáma nem lehet kevesebb 1 főnél.
2) A Pályázó utolsó lezárt, teljes (365 nap) üzleti évre vonatkozó közzétett éves beszámolója szerinti saját tőkéje nem lehet negatív.

3.3 Nem jogosult pályázatot benyújtani, aki
a) nem rendelkezik igazoltan érvényes magyarországi székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és fiókteleppel;
b) nem rendelkezik magyar adószámmal;
c) a támogatási döntést meghozta, vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett;
d) a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője;
e) az c)-d) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó;
f) lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása áll fenn, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetve akinek az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van;
g) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelete (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti csekély összegű támogatásban nem részesülhet:

l/a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez nyújtott támogatás;
l/b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás;
l/c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;
l/d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
l/e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
l/f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására.
Amennyiben egy vállalkozás az e pont szerinti ágazatokban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet, ez utóbbi tevékenységekre a vállalkozás jogosult támogatást igényelni, feltéve, hogy - a tevékenységek szétválasztásával és a költségek elkülönített nyilvántartásával - bizonyítja, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek a támogatásban.
A bizottsági rendelet szempontjából vállalkozó: minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül annak jogállásától és finanszírozásának módjától.
h) nem felel meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott költségvetési támogatásokra vonatkozó követelményeknek;
i) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási, adósságrendezési vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll;

A pályázat elutasítását eredményezi, ha a pályázatot nem a támogatás igénybevételére jogosult, vagy annak meghatalmazottja nyújtotta be. Azok a pályázatok, melyek nem felelnek meg az előírt jogosultsági követelményeknek, elutasításra kerülnek.

3.4 A támogatásban nem részesíthetők köre
a) az a szervezet, amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a pályázati kiírásban megfogalmazott célokkal nincs összhangban;
b) amellyel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint annak jogelődszervezete, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) által indított eljárás van folyamatban a pályázat benyújtásának időpontjában.

4. TÁMOGATÁS ÖSSZEGE
4.1. Igényelhető támogatás összege
Jelen pályázati kiírásra benyújtott pályázat más pályázati forrásból támogatásban nem részesülhet. A támogatás intenzitása az elszámolható költségek 100%-a lehet az állami támogatási szabályok figyelembevételével.
Pályázatonként igényelhető támogatás összege az 5. pontban felsorolt alfeladatonként: minimum 30 millió Ft maximum 70 millió Ft.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.

4.2. A támogatható tevékenységek támogatási kategóriák szerinti besorolása
Amennyiben a pályázati kiírás keretében nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak és ennek keretében csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, azt kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást annak a vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük - a szétválás tényleges időpontjában érvényes - könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A támogatott az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével a támogatást nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően - közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és ilyen irányú felhívás esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.

5. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
Az 1.1. fejezetben megfogalmazott céloknak megfelelően megvalósíthatósági tanulmány keretében konkrét kutatás-fejlesztési projektcsomagok, feladatokat meghatározása és ezek között prioritássorrend felállítása a meglévő, Balatonnal, illetve Szigetközzel kapcsolatos kutatások és a stakeholder-ek által javasolt kutatás-fejlesztési tevékenységek rendszerezése és minősítése alapján.
Jelen pályázati kiírás keretében a két célterület vizsgálatára két alfeladat kerül meghatározásra. A pályázati anyagban a pályázóknak meg kell határozniuk, hogy melyik alfeladatra adják be pályázatukat.
A pályázóknak a következő két alfeladatból kell egyet választaniuk:
a) "Balaton" alfeladat
b) "Szigetköz" alfeladat

5.1 Helyzetfeltárás készítése, projektkoncepciók készítése
a) A Balatonnal/Szigetközzel kapcsolatos kutatási eredmények és adatforrások feltárása
Az a) feladat keretében a nyertes pályázó összegyűjti és feldolgozza a meglévő, Balatonnal/Szigetközzel kapcsolatos kutatási eredményeket (szakirodalmi feltárás), továbbá azokat az információforrásokat és adatbázisokat, amelyek a tervezéshez szükségesek lehetnek. Kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozás Balatonra/Szigetközre gyakorolt hatásának feltárására. A feladat keretében emellett meghatározza a hiányzó adatköröket is.
b) Az érintett szereplők feltárása
Az a) feladattal párhuzamosan a nyertes pályázó meghatározza azokat az intézményeket, szereplőket, amelyek a témakör szempontjából releváns adatokkal és információkkal rendelkeznek, illetve adatokat gyűjtenek a Balaton/Szigetköz állapotáról, a jelen lévő szolgáltatásokról (stakeholder térképezés). Összegyűjti emellett a területhasználat típusait és az egyes területhasználók érdekeit (ennek érdekében széleskörű adatfelvételt végez), azok konfliktusait. A Szigetköz esetében a b) feladatnak ki kell terjednie a határon átnyúló érintettekre és területhasználatokra is.
c) Esettanulmányok készítése
c1.) Balaton alfeladat esetében
Két esettanulmány készítése a Balatonhoz méretében, hidrológiai jellemzőkben és az ellátott funkciókban (ökológiai szolgáltatások, turizmus stb.) hasonló két tavi régió, komplex (társadalmi-gazdasági-természeti) fejlesztési, rendezési, klímaalkalmazkodási tevékenységéről. A két esettanulmányból az egyiknek európai kontinentális, a másiknak pedig európai mediterrán éghajlati területről kell származnia.
c2.) Szigetköz alfeladat esetében
A pályázó egy esettanulmányt készít a Szigetközhöz méretében, hidrológiai jellemzőkben és az ellátott funkciókban (ökológiai szolgáltatások, turizmus stb.) hasonló külföldi térség komplex (társadalmi-gazdasági-természeti) fejlesztési, rendezési, klímaalkalmazkodási tevékenységéről.
d) Közvéleménykutatás készítése
A közvéleménykutatás célja annak felmérése, hogy hogyan gondolkodnak az érintett szereplők (helyi lakosok, térségi civil szervezetek és különböző típusú területhasználók, egyéb érintettek) az éghajlatváltozás hatásairól, a táj használatáról, a Balaton/Szigetköz ideális állapotáról, jellemzőiről. A közvéleménykutatás legalább 1000 fő telefonos, vagy személyes lekérdezésével valósuljon meg. A közvéleménykutatásra vonatkozó műszaki tartalom kidolgozásában (a feltett kérések, a minta kiválasztása) a nyertes pályázó köteles a Támogatóval egyeztetni.
e) A komplex fejlesztést szolgáló projektkoncepciók kidolgozása
Az e) feladat keretében az a)-d) feladatok eredményei alapján a nyertes pályázó konkrét kutatás-fejlesztési prioritásokat, projektkoncepciókat határoz meg. A projektkoncepciók lehetséges résztvevőkkel (b) feladat alapján), ütemtervvel, költségvetéssel, rész-munkacsomagok feltüntetésével és leírásával és indikatív forrásokkal együtt kerülnek meghatározásra. Emellett a nyertes pályázó feladata, hogy a munkacsomagok megvalósítása esetén várható (érdek)konfliktusokat feltárja, kezelésük lehetséges módjaira javaslatot tegyen.

5.2 A megvalósíthatósági tanulmány tartalma, formai követelményei, valamint a megvalósítással kapcsolatos egyéb rendelkezések
A Megvalósíthatósági Tanulmánynak tartalmaznia kell:
a) Vezetői összefoglalót;
b) 5.1 fejezet alapján meghatározott tartalmi elemek részletes kifejtését;
c) Az e) feladat keretében legalább öt, egymástól különböző projektkoncepciót, amelyek tartalmazzák projektkoncepciónként
1/a) a konkrét projekten belüli munkacsomagok megnevezését
1/b) ezek rövid leírását;
1/c) a projektkoncepciók
ca) ütemezését;
cb) költségvetését;
cc) kimenetét;
cd) lehetséges résztvevőit.
Formai követelmények
- A törzsszöveg - mely tartalmazza a 5.2. részben leírt mindegyik feladatot (a közvéleménykutatás esetében az eredmények értékelését) minimum 200, maximum 300 oldal terjedelmű , formai követelményei tekintetében Calibri stílusú és 12-es betűméretű törzsszöveggel, szimpla sorköz és normál szegélyek alkalmazásával.

A megvalósítással kapcsolatos egyéb rendelkezések
- A Kedvezményezett a feladat megvalósítása során köteles a Támogatóval folyamatosan egyeztetni, melynek részleteit a Támogatói Okirat tartalmazza majd,
- A Kedvezményezett a feladat megvalósítása során szükség szerint köteles adatot szolgáltatni a Támogató részére, a megvalósítás nyomon követése érdekében melynek részleteit a Támogatói Okirat tartalmazza majd.

6. A VÉGREHAJTÁSRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐTARTAM
A pályázati kiírásban meghatározott feladatok megvalósítására a Támogatói Okirat kiállításától számított tíz hónap áll rendelkezésre, amely abban az esetben, ha a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet miatt a szükséges vizsgálatok nem folytathatók le, egyedileg meghosszabbítható.
A nyertes pályázó a projekt megvalósításáról két szakmai beszámolót készít:
a) Az első beszámolóban a nyertes pályázó részletes tervet nyújt be, amely tartalmazza az ütemtervet, a kiválasztott esettanulmány helyszíneket, a végteljesítésként létrejövő megvalósíthatósági tanulmány részletes tartalmát.
b) A második beszámolóban a nyertes pályázó a Megvalósíthatósági Tanulmány tervezetét nyújtja be.
Az első és második beszámolót elektronikusan (e-mailben) szükséges benyújtani. Az első és második beszámolót az Innovációs és Technológiai Minisztérium az általa kijelölt Értékelő Munkacsoporttal (továbbiakban: ÉCS) véleményezi, a véleményt és javaslatokat a nyertes pályázó köteles figyelembe venni és beépíteni a munkába. Az ÉCS a megvalósítás időtartama alatt bármikor kérhet egyeztetést a nyertes pályázóval, amit utóbbi köteles teljesíteni.
A záró beszámoló keretében szükséges a végleges megvalósíthatósági tanulmány elektronikus adathordozón történő benyújtása.
Az első beszámoló határideje a Támogatói Okirat kiállítását követő 2. hónap vége, a második beszámoló benyújtási határideje a Támogatói Okirat kiállítását követő 7. hónap vége, míg a záró beszámoló határideje a Támogatói Okirat kiállítását követő 10. hónap vége

7. ELSZÁMOLHATÓ, VALAMINT NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE
Bér és járulék költségek
A projekt végrehajtásához szorosan kapcsolódó költségek elszámolására van lehetőség.
- Személyi juttatás;
- Foglalkoztatást terhelő adók és járulékok;
- Szakértői megbízások;
- Ösztöndíj.

Ösztöndíjat csak az oktatási és/vagy tudományos kutatási tevékenységet folytató szervezetnek van lehetősége elszámolni, abban az esetben, ha az ösztöndíj kiírására az alfeladatokhoz kapcsolódóan került sor, csak kutatási ösztöndíj keretében adható, mely pályázati kiírás útján szakértői bizottság döntése alapján kerülhet elbírálásra. Az elszámolhatóság további feltétele, hogy az oktatási és/vagy tudományos kutatási tevékenységet folytató szervezet más szervezettől nem kap az ösztöndíjhoz támogatást.
Igénybevett szolgáltatások költsége
A projekt végrehajtásához szorosan kapcsolódó költségek elszámolására van lehetőség. Általános üzemeltetési (rezsi) költségek a pályázat keretében nem számolhatók el.
Anyagköltségek
A projekt végrehajtásához szorosan kapcsolódó anyag költségek elszámolására van lehetőség.
Eszközbeszerzés
A projekt végrehajtásához szorosan kapcsolódó anyag költségek elszámolására van lehetőség. Elektronikai és informatikai eszközök beszerzése a pályázat keretében nem számolható el.

8. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE
A Pályázót pályázati díj nem terheli.
A két alfeladatra külön-külön pályázati anyagot kell benyújtani!
A benyújtás módja:
A pályázat benyújtása postai úton és elektronikusan is szükséges.
A pályázati dokumentációt és az adatlapot elektronikusan az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiaügyért- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság energia@itm.gov.hu elektronikus címére szükséges megküldeni.
Az email tárgyába kérjük, hogy tüntesse fel a pályázati kiírás kódszámát, a Pályázó nevét, valamint az email törzsszövegébe a Pályázó címét.
Postai úton az adatlapot és a pályázati dokumentációt CD/DVD vagy egyéb adathordozón tértivevényes postai küldeményként szükséges feladni. Kérjük, hogy a borítékon a pályázati kiírás kódszámát és címét, valamint a "Pályázat" megjelölést szíveskedjenek feltüntetni, és az alábbi levelezési címre megküldeni:
Innovációs és Technológiai Minisztérium
1440 Budapest Pf. 1.

A pályázat benyújtásának határideje:
A pályázatok benyújtása a pályázati kiírás megjelenésének időpontjától kezdődően 2020. szeptember 20. 20.00 óráig lehetséges.
Mind a pályázatok benyújtása, mind pedig azok elbírálása egymástól függetlenül zajlik a "Balaton" és a "Szigetköz" alfeladat esetében. Egy konzorcium mindkét alfeladatra nyújthat be pályázatot, továbbá egy szervezet a két részfeladatra különböző konzorcium tagjaként is nyújthat be pályázatot, de mindkét részfeladat esetében csak egy pályázó konzorciumnak lehet tagja.
A Pályázó a pályázatának benyújtásával hozzájárul a dokumentációjában szereplő személyes adatok jelen pályázati kiírás 14. címében megjelölt Adatkezelési tájékoztató szerinti kezeléséhez.
http://kormany.hu

Balaton_Szigetköz_Komplex_fejlesztesi_ITM_pályázat.ZIP



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink







Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum